Mediációról

A mediációról


A mediáció egy alternatív konfliktuskezelési módszer. A mediáció képzett, pártatlan, empatikus, a kívülálló rálátásával rendelkező közvetítő igénybe vételét jelenti minden olyan esetben, amikor érzelmekkel fűtött konfliktusok vannak emberi kapcsolatainkban (családon belül, munkahelyen, bármilyen egyéb viszonyunkban).

Bizalmas folyamat, melyben a részvétel önkéntes.

A mediátor segít a feleknek, hogy egymást tiszteletben tartva, hatékonyan beszéljék meg a problémás kérdéseket. Közreműködésével az ügyfelek meg tudják fogalmazni, hogy igazából mi okoz nekik gondot, feltárják a lehetséges megoldásokat, és elmozdíthassák a megegyezés előtt álló akadályokat. Az eredményes mediációhoz fontos, hogy a résztvevőknek érdekük, szándékuk legyen, hogy javítsanak a helyzeten, amikor ezt maguk közvetítő nélkül már nem tudják megvalósítani.

A konfliktusban szereplő felek úgy juthatnak egyezségre, hogy a döntést maguk hozzák saját életükről és mindkét fél nyertesnek érzi magát. Nincs alperes és felperes. Oldja a feszültségeket azok kiélezése helyett. Ezen felül diszkrét és titoktartás kötelezett, szemben a bírósági eljárások nyilvánosságával.(ld. 2002. évi LV. tvr.) Az egyéni beszélgetések során elhangzott információt a másik fél számára csak akkor adhatja át a mediátor, ha az a megegyezést elősegíti és erre felhatalmazást kap attól a féltől, akitől az információ származik.

A költséges, elhúzódó és idegtépő bírósági procedúra helyett, ésszerű, egyben emberi alternatívája a mediáció.

A MEDIÁCIÓ ELEMEI:

- a problémák okainak feltárása
- álláspontok közelítése
- a rosszul állandósult helyzetből való elmozdítás
- közös cél kialakítása, új megoldások keresése
- a résztvevők empátiás készségének fejlesztése

A mediáció menete


Előkészítő szakasz:

  • tisztázzák, hogy van-e kizáró oka a mediálásnak (Lásd.: Kizáró okok)
  • megbízzák a mediátort, aki elfogadja a felkérést
  • alapszabályok ismertetése (kulturált hangnem, egymás iránti tisztelet; időkeret)
  • külön-külön, egyéni beszélgetés kezdődik a mediátorral (a beszélgetések számát elsősorban a felek határozzák meg), melynek lépései:

A probléma megfogalmazása.
  • A helyzetet előidéző okok feltárása. (Bármilyen meglepő, a megkövült szokások elfedik a valós okot, ami sokszor még a résztvevők számára sem egyértelmű.)
  • Magyarázatot keresünk a másik fél viselkedésére. Ez az első lépés a közeledés felé.
  • Lehetséges megoldások kidolgozása. Ezek között gyakran olyanok is vannak, melyre egyik fél sem gondolt korábban.

A mediációs ülés:
  • 1, A kapcsolat értékeinek összefoglalása, önálló, megszakítás nélküli beszédben.
  • 2, Saját, személyes felelősség megfogalmazása a konfliktus kialakulásában.
  • 3, Hogyan, mitől érezném jól magam a jövőben?
  • 4, Közös stratégia kidolgozása: új, magasabb minőségben hogyan folytatható tovább a kapcsolat ill. kapcsolattartás.
  • 5, A jövőre irányuló megállapodás, „szerződés” aláírása.

Utánkövetés:
  • Szükség esetén megerősítő beszélgetés kb. 3 hónap múlva. Megnézzük, hogy milyen sikerrel működik a közös megállapodás.
  • Ha bármelyik fél elégedetlen, a megállapodás módosítása.

Kizáró okok:
  • A mediátor nem járhat el:
    • ha valamelyik felet képviseli,
    • ha valamelyik félnek hozzátartozója,
    • ha bármelyik féllel munkaviszonyban áll,
    • ha a felek bármelyikével összefonódásban lévő szervezet a mediátort foglalkoztató jogi személy.

Továbbá; ha a mediátor bármilyen egyéb oknál fogva nem tudja megőrizni semlegességét, pártatlanságát. (Pl. ő maga egy hasonló helyzetet élt már meg és emiatt érzelmileg érintett.)